Do you know someone planning a wedding or are you getting married? You can easily create a map of your wedding with Wedding Mapper

Jugria néprajzi objektumainak térképe

A térképen Jugria néprajzi objektumainak több csoportja van feltüntetve, melyeket úgy lehet megtekinteni, hogy megnyitjuk a Legendát (Legend) vagy átmegyünk a „Gruppy objektov” (az objektumok csoportjai) nevű mellékletre. Felhasználva a térkép anyagát virtuális néprajzi utazáson vehetnek részt és felkészülhetnek egy valódi utazásra. Ha van olyan objektum, melyet szivesen felvinnének a térképre, irjanak a következő cimre: ugra@etnic.ru. A virtuális utazás tervezetét Jugria vagyis a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet Kormányzói Pályázata finanszirozza. Részletes információ a következő cimen található: http://www.etnic.ru/nomadic/tour/.

: Szalim

Aj-Jega nevű település (eneolit, középkor) Szalim község nyugati része, az Aj-Jega folyó bal partja

Aj-enyenjegan (időopontját nehéz meghatározni) 40 km keletre Szalim községtől az Aj-Jega folyó jobb partja

Vos-Rap ősi város (12-17. század, 18-20 század) 6 km-re Szalim községtől a Nagy Szalim folyó bal partján

Kajukovó nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 74 km észak-keletre Szalim községtől a Tyepel folyó bal partján
Kevrujagun nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 88 km észak-keletre Szalim községtől a Kevrujagun folyó jobb partján
A Kuntuszovszkoe együttes

A Kolungtotiszap nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 70 km-re észak-keletre Szalim községtől a Kolungtotiszap folyó bal partján
Kosztor nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 27 km délnyugatra Szalim községtől a Kosztor tónál

Kulingtotitor nevű település (eneolit) 68 km északkeletre Szalim községtőol a Kulingtotitor tó északkeleti partján

Kigin-Jeva nevű település (neolit ?, 17-18. század) 26,2 km délkeletre Szalim községtől, a Vaglik folyó jobb partja

Malanyjin sziget nevű település (brozkorszak) 17,5 km délnyugatra Szalim községtől a Szorovszkoje tó északnyugati partja

Mamontovó (eneolit, korai bronzkorszak) 32,5 km délnyugatra Szalim községtől a Mamontovó tó keleti partja

Nyurum nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 6,5 km északkeletre Szalim községtől, a Nagy Szalim folyó bal partja

Szamszonovszkoje nevű település (időopontját nehéz meghatározni) 31 km délre Szalim községtől, a Szamszonovszkaja folyó bal partja

Szorovszkoje - ősi település (korai vaskor) 20 km délkeletre Szalim községtől, a Szorovszkoje tó déli partja

Szrednyeje nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 13,5 km délkeletre Szalim községtől, a Szorovszkoje tó északkeleti partja

Tapatjega nevű település (középkor) 71 km északkeletre Szalim községhez, a Tapatjega folyó bal partja

A Tyepelszkij nevű temetkezési hely (időpontját nehéz meghatározni) 74,7 km északkeletre Szalim községtől, a Tyepel folyó bal partja

A Tyimik nevű település (középkor) 7 km északkeletre Szalim községtől, a Nagy Szalim folyó job partja

Uszty-Pityjah nevű település (középkor?) 4 km északkeletre Szalim községtől, a Nagy Balik folyó jobb partja

Uszty-Tapatjega nevű település (időopontját nehéz meghatározni) 43,5 km éeszakkeletre Szalim községtől, a Nagy Szalim folyó bal partja

Uszty-Hottahtijega nevű település (kései bronzkorszak; korai vaskorszak; középkor) 32 km keletre Szalim községtól, a Nagy Szalim folyó bal partja

Uszty-Csupal nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 46 km északkeletre Szalim községtől, a Nagy Szalim folyó bal partja

Csagorovó nevű település (középkor) 32,5 km délnyugatra Szalim köozségtől, a Csagorovó tó keleti partja

Szaltikov jurtái nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 1 km délkeletre a Nagy Balik folyó hidjától a Nagy Balik bal partján
A Jangigij nevű település (időpontját nehéz meghatározni) 90 km északnyugatra Szalim községtől a Jangigij folyó bal partja

Kintuszovói jurták Nyári Aj-jega 3 km nyugatra Szalim községtől, az Aj-Jerga folyó jobb partja, Kigin-Ike Szentély (19-20. század) 26 km délkeletre Szalim községtől, a Tukan folyó bal partja

Szalim

: ”Csaunel” (Boldog, gazdag hegyfok)

”Csaunel” (Boldog, gazdag hegyfok)

: „Tek kurt”

„Tek kurt”

: ”Nyurmat” (forrás)

”Nyurmat” (forrás)

: „Nyavramit pavl” (gyermekfalu)

„Nyavramit pavl” (gyermekfalu)

: „Mit us” (új város)

„Mit us” (új város)

: „Velme” (élet)

„Velme” (élet)

: „Moszum nyavremat” (gyermekfalu)

„Moszum nyavremat” (gyermekfalu)

: „Imenvel” (újjászületés)

„Imenvel” (újjászületés)

: „Kar tohi” (erdei tisztás)

„Kar tohi” (erdei tisztás)

: „Ort iki” (Ort vitéz)

„Ort iki” (Ort vitéz)

: „Csehlomej”

„Csehlomej”

: „Szorting pan” (Csuka-sziget)

„Szorting pan” (Csuka-sziget)

: „Hatlie” (napocska)

Sportpálya
„Hatlie” (napocska)

: „Laling szojum” (élő csermely)

Творческая студия
„Laling szojum” (élő csermely)

: "Найотыр Маа"

Этнографический музей под открытым небом, п. Сосьва
"Найотыр Маа"

: Этнографический музей «Эхо Югры»

Этнографический музей «Эхо Югры»

: «Верьтэ кат»

Корликовский музей-мастерская, создан для сохранения, развития и популяризации культуры ваховских ханты.
«Верьтэ кат»

: Лангепасский этнографический музей

Начало лангепасскому музею положила коллекция этнографа-любителя В. Круцкевича. Многие годы, путешествуя по хантыйским стойбищам, собирал он заинтересовавшие его предметы быта, орудия труда, рыбалки, охоты, одежду, украшения. И вот 220 предметов он передал Лангепасу. Администрация города выделела для музея енбольшое помещение - пятикомнатную квартипу в девятиэтажном доме. И 31 августа 1996 года музей был открыт. Музей занимается изучением историко-культурного наследия коренных жителей, историей образования и строительства города, является одним из важных культурных центров города. Коллектив музея и жители города постоянно пополняют музейные экспозиции. Теперь фонды музея насчитывают более 3000 экспонатов. В экспозициях музея отражены все стороны жизни таежных жителей: охота, рыбалка, религиозные верования, культурные традиции.

Лангепасский этнографический музей

: «Махи сир Оуэн Ях»

Новоаганский музей Рода Бобра
«Махи сир Оуэн Ях»

: Эколого-этнографичекий музей

Эколого-этнографичекий музей

: Шеркальский этнографический музей

Шеркальский этнографический музей

: Музей культуры народов Сибири

Югорский городской исторический музей традиционной и современной культуры народов Северо-Западной Сибири
Музей культуры народов Сибири

: Хантыйский этнографический музей

Хантыйский этнографический музей

: Белоярский историко-краеведческий музей

Белоярский историко-краеведческий музей

: Саранпаульский краеведческий музей

Саранпаульский краеведческий музей

: Краеведческий музей г. Покачи

Этнографическая экскурсия: "Жизнь и быт народов ханты".
Экскурсии по этому разделу знакомят с материальной и духовной культурой народов ханты с их семейным и общественным бытом. Многочисленные экспонаты, собранные в музее, видеоматериалы, дают возможность глубже познать обычаи, обряды, религиозные и мифологические представления этого народа.

Краеведческий музей г. Покачи

: Няганький городской краеведческий музей

Основу фондового собрания музея составляет археологическая коллекция поселенческо-погребального комплекса Эмдер.
Подробно об Эмдере. Память о городе богатырей Эмдере сохранилась в хантыйском фольклоре, на основании изучения которого екатеринбургскими археологами был открыт этот памятник.
Няганький городской краеведческий музей

: Краеведческий музей, Когалым

Краеведческий музей, Когалым

: Музей Природы и Человека, Русскинская

Экспозиция этнографического зала рассказывает о традиционной культуре тром-аганской локальной группы восточных ханты. Предметы промысла и рукоделия, одежда, утварь из бересты, средства передвижения, игрушки, украшения из меха и кожи - целый мир взаимодействия человека с окружающей средой. Особое место в экспозиции занимают предметы, связанные с религиозными воззрениями. Разнообразно представлено в коллекции прикладное искусство. Традиционные жилища, лабазы для хранения продуктов и одежды, глинобитную печь, загон для оленей можно увидеть в музейном этнографическом комплексе под открытым небом.
На декабрь 2004 года коллекции музея содержат 3173 единицы хранения, из них 2757 - основного фонда и 416 вспомогательного.

Музей Природы и Человека, Русскинская

: Угутский краеведческий музей

Угутский краеведческий музей

: Verhnyekazimszkij

Az Aj-Har-Szang-Hum-Szjazi emlékcsoport:

1. Az Aj-Har-Szang-Hum-Szjazi szentély 1/1 (18-20 század) 30 km délkeletre Verhnyekazimszkij községtől a Kazim folyó jobb partján

2. Az Aj-Har-Szang-Hum-Pupi-Szjaziak alsó temetője 1/2 (18-20 század) 30 km délkeletre Verhnyekazimszkij községtől a Kazim folyó jobb partján

3. Az Aj-Har-Szang-Hum-Pupi-Szjaziak temetője |1/4 (18-20 század) 30 km délkeletre Verhnyekazimszkij községtől a Kazim folyó jobb partján

4. Földsir Aj-Har-Szang-Hum-Pupi-Szjaziak közelében 1/4 (különálló sir Aj-Har-Szang-Hum-Pupi-Szjaziak temetője közelében) (18-20 század) 30 km délkeletre Verhnyekazimszkij községtől a Kazim folyó jobb partján

Az Oszetn-Pupi-Szjazi-együttes:

5. Az Oszetn-Pupi-Szjazi szentélye 1 (19-20 század) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partján

6. Az Oszetn-Pupi-Szjazi szentélye 2 (19-20 század) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partján

7. Az Oszetn-Pupi-Szjazi szentélye 3 (19-20 század) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partján

8. Az Oszetn jurták alsó temetője (19-20 száazad) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partján

9. Az Oszetn jurták alsó temetője (19-20 század) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partján

10. Oszetnék földsirja (egyedülálló sir az Oszetn-jurták temetője közelében) (19-20 század) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partjáan

11. Szaran-Hotnyev település (nehéz időpontját meghatározni) 18-20 km-re Felső Kazim községtől a Kazim folyó bal partján
Verhnyekazimszkij

: Lorba

Pogány templom Lorba község közelében (időpontja nehezen határozható meg)

Lorba

: Csemasi

Hanti vallásház (időpontja nehezen határozható meg) Csemasi községtől lejjebb az Ob folyó árterén

Csemasi

: Obszkoj városka

Kirpicsnij település (16. század vége) 2,5 km keletre Kirpicsnij településtől

Az Obi Öreg szentélye (18. század vége-20. sz.) 2,5 km keletre Kirpicsnij településtől az Irtis torkolatánál
Obszkoj városka

: Szogom

Repülőtéri városka 1 (nehéz meghatározni dátumát) Szogom falu keleti része, a Szogomka patak jobb partja

Jersovoe - ősi város 1, 2, 3 (közéepkor) északkeletre Szogom falutól, a Jersova patak jobb partján

Ponum-Jaha - ősi város 1 (közéepkor) 3,5 km-re Szogom falutól a Punim-Jaha folyó jobb partján

Szogom - ősi város (középkor) Szogom falutól északnyugatra, a Szogom tó nyugati partján

Szogomszkoje település (korai vaskor - középkor) a Szogomi repülőtér északi része, a Szogomka patak jobb partja
Sztarikov-fok - ősi város (közéepkor) 1,5-1,7 km délnyugatra Szogom falutól, a Domasnyij Szor tó jobb partján
Csebacsje település (nehéz meghatározni dátumát) 4 km-re északkeletre Szogom falutól, a Szogom tó északkeleti partja
Csebacsje település Kikötő 2 (középkor) 4,5 km északnyugatra Szogom falutól, a Szogom tó nyugati partján

Szogom

: Lempinó

Vosin-Mittin ősi város (11-15. század) 27 km délnyugatra Lempinó községtől, a Kis Szalim folyó jobb partja
Lempinó nevű település (középkor) 1,8-2 km északkeletre Lempinó községtől, a Nagy Szalim folyó jobb partja

Medvezsji Zarubki Szovkunini 32 km délnyugatra Lempinó községtől, a Kis Szalim folyó jobb partja

Mulnasovó - ősi település (korai vaskorszak) 24,2 km délkeletre Lempinó községtől, a Zavalennij patak bal partja

Omut Kennim-Mittin nevű szent emlékhely (időpontját nehéz meghatározni) 30 km délnyugatra Lempinó községtől, a Nagy Szalim folyó bal partja

Rimovszkoje ősi település (kései bronzkorszak, korai vaskorszak) 13,5 km délkeletre Lempinó községtől, a Nagy Szalim folyó jobb partja

Szovkunyini Zimnyije nevű település (18-20. század 50-es éveiig) 30,5 km délnyugatra Lempinó községtől, a Kis Szalim folyó jobb partja

Szuj-Te-Pogut-Votte szentély (időpontját nehéz meghatározni) 22 km délnyugatra Lempinó községtől, a Kis Szalim folyó bal partja

Tiv-Jega nevű település (közéepkor) 12 km délkeletre Lempinó községtől, a Tivjega folyó bal partja

Uszty-Kamcsinszkoje nevű település (korai vaskorszak, középkor) 27 km délkeletre Lempinó községtől, a Kis Szalim folyó jobb partja

Ine nevű település (korai vaskorszak) 25 km délnyugatra Lempinó községtől, Ine nevű patak, a Kis Szalimba torkollik

A Szovkunyini téli jurták temetője (11-15 század, Kr. u.) 27 km délnyugatra Lempinó községtől, a Kis Szalim folyó jobb partja

Rimovék jurtái nevű település (18-20. század) 12,5 km délkeletre Lempinó községtől, a Tavjega folyó jobb partja

Szovkunyiék Aj-Jega jurtájának szentélye (18-20. sz.) 32 km délkeletre Lempinó közséegtől, a Kis Szalim folyó jobb partja

Varsz-Ine szenthelye (Rimovék jurtája) (a 20. sz. 30-as éveiig) 12 km északnyugatra Lempinó községtől, a Tav-Jega folyó torkolata
Lempinó

: Pity-Jah

Ajjaunszkoje nevű település 1 (középkor) 10 km Pity-Jahtól, az Ajjuan folyó - a Nagy Balik folyó baloldali mellékfolyója - a holtággal való összefolyásánál.
Kis Balik nevű település (középkor) 17 km északnyugatra Pity-Jahtól, a Kis -Balik folyó bal partja

Pucsipjega nevű település 1 (korai bronzkorszak, középkor) 6,5 km észak-északnyugatra Pity-Jahtól, a Pucsipjega folyó jobb partja

Uszty-Pityjah nevű település (középkor) 5 km délnyugatra Pity-Jahtól, a Nagy Balik folyó jobb partja

Ocsimkinék jurtájának temetője (18. sz.-tól a 20.sz. 30-as éveiig) 5 km Pity-Jahtól, a Nagy Balik folyó jobb partja

Szaltikovék jurtájának temetője 2 (1930-1954-ig) 14 km dél-délkeletre Pity-Jahtól, a Nagy Balik folyó jobb partja
Pity-Jah

: Jermakovó

Vacs-Urij község (időpontját nehéz meghatározni) kb. 16 km északnyugatra

Jermakovó volt falutól, kb. 1,25 km északnyugatra a Szavuj-peu nevű folyó torkolatától (a Vacsurij holtág délnyugati partja)

Jegom falu (időpontja nincs meghatározva) kb. 3,4 km észak-északnyugatra a volt Jermakovótól (a Tromjegan folyó bal partja)

Jegorkin-Urij - ősi település (korai vaskorszak; középkor: VIII-IX. sz.) kb. 2,1 km keletre a volt Jermakovó falutól, (a Jegorkin Urij holtágának bal partja)

Jermakovó - ősi település (középkor: IX-X. sz.) kb. 1 km dél-délnyugatra a volt Jermakovótól (a Tromjegan folyó jobb partja)

Putcsi-Urij - ősi település (vaskorszak) kb. 1,05 km észak-északkeletre a volt Jermakovó falutól (a Putcsijagun folyó bal partja)
Rab-Urij - ősi település (vaskorszak) kb. 18 km északnyugatra Jermakovó falutól, kb. 1,1 km délnyugatra a Riburij holtágától (a patak balpartja, amely az Entlurij holtága központi medrébe ered)
Szavuj falu - ősi település (vaskorszak) kb. 15 km északnyugatra a volt Jermakovótól, kb. 0,1 km északnyugatra a Szavujpeu folyó torkolatától (a Szavujpeu folyó bal partja)
Egutjagun falu (időpontja nincs meghatározva) kb. 5,5 km nyugat-déelnyugatra a volt Jermakovótól (az Egutjagun folyó jobb partja)

Jakkuhurij település (vaskorszak) kb. Kb. 3 km nyugat-északnyugatra a volt Jermakovótól (a Jakkuhurij folyó jobb partja)
Jermakovó

: Kogalim

Ajka-jegan település (időpontja nincs meghatározva) kb. 44 km keletre Kogalim váarostól, kb. 4,2 km a Tloktijegan folyó torkolatától (az Ajkajegan folyó bal partja)

Vat-jegan község (legújabb kor ? ) kb. 76 km északkeletre Kogalim várostól, kb. 3,2 km délnyugatra a Matolitotyaha folyó torkolatától (a Vatjegan folyó jobb partja)
Kogalimszkoje - település (vaskorszak) kb. 0,2 km észak-északkeletre a Pribaltijszkaja és Druzsbi narodov utcák útkereszteződésétől (az Ingujagun folyó jobb partja)
Az Ortjagun nevű település Ш (időpontja nincs meghatározva) kb. 12 km keletre Kogalim várostól (az Ortjagun folyó bal partja)

A Tloktlim-jegan nevű település (neolit - eneolit: Kr. e. IV-III évezred; korai vaskorszak: Kr. e. IV-III. évezred) kb. 38 km északkeletre Kogalim várostól, kb. 0,6 km északkeletre a Tloktlim-jegan folyó torkolatától (a Tloktlim-jegan folyó bal partja)
Kogalim

: Ljantor

Amtunjuh nevű település (mezolit - neolit ?; eneolit; bronzkorszak; korai vaskorszak: Kr. e. IV-III. sz.) kb. 34 km északra Ljantortól, kb. 0,45 km nyugat-északnyugatra az Amtunjuh folyó torkolatától (az Amtunjuh jobb partja)

Atimlor - ősi település (középkor: VI-VIII. sz.) kb. 9,5 km dél-délnyugatra Ljantortól, (az Atimlor tó keleti partja)
Vosztokinszkoje - ősi település (vaskorszak) kb. 9,5 km dél-délnyugatra Ljantortól, kb. 2 km észak-északnyugatra az Atimlor tótól (a Pim folyó jobb partja)

Vocsimjaun nevű település 1 (időpontja nincs meghatározva). Ljantor adminisztrativ területén belül, kb. 2,25 km keletre a tűzoltóságtól (a Vacsimjaun folyó bal partja)
Vocslor - ősi település 1 (középkor: XII-XVII. sz.) kb. 30,5 km észak-északnyugatra Ljantortól (az Entl-Voglor tó nyugati partja)

Kolivanszkoje - ősi város I középkor: (VIII-IX század) kb. 8,5 km dél-délkeletre Ljantortól, kb. 1,6 km észak-északkeletre az Atimlor tótól (a Miltonjaun folyó jobb partja) (Mitinjaun)
Larhnyi nevű település 1 (időpontja nincs meghatározva) kb. 31 km északra Ljantortól, kb. 0,5 km kelet-északkeletre a Ljarknyi folyó torkolatától (a Ljarknyi bal partja)
Milton-Jagun - ősi település I (vaskorszak) kb. 9 km dél-délnyugatra Ljantortól, kb. 0,7 km észak-északkeletre az Atimlor tótól (a Miltonjaun folyó jobb partja)
A Tutlejmjaun nevű objektumok együttese (időpontja nincs meghatározva) kb. 31,5 km észak-északnyugatra Ljantortól, kb. 2 km északra a Szorimpim folyó torkolatától (a Tutlejmjaun folyó bal partja)

A Vat-Jaun-Kot-Mih szentély (időpontja nincs meghatározva) 50 km észak-északnyugatra Ljantortól, 30 km kelet-délkeletre Nyizsnyeszortimszkij községtől (a Vatjaun folyó jobb partja)
A Vat-Jaun-Oum szentély (időpontja nincs meghatározva) 50 km észak-északnyugatra Ljantortól, (a Vatjavin folyó bal torkolati fokánál)

Vacsim-Jaun-Iki szentélye (időpontja nincs meghatározva) Ljantor, 0,5 km keletre a városi tájtörténeti múzeumtól (a Vacsimjaun folyó bal partja)

Pim-Tagetitin-Iki szenthelye (időpontja nincs meghatározva) 20 km északra Ljantortól (1,5 km délre a Pim folyó hidjától)

Szam-Tih-Vont-Lunh szentélye (időpontja nincs meghatározva) 14 km északnyugatra Ljantortól (az Aj-Pim folyó bal partja)
Ljantor

: Aj Pim

Aj-Pimszkoje nevű település (időpontja nincs meghatározva) kb. 22 km délnyugatra a Nyizsnyeszortimszkij nevű településtől (az Aj-Pim folyó jobb partja)

Kaminszkoj nevű település (korai vaskorszak) 35 km dél-délnyugatra Nyizsnyeszortimszkijtól, 0,7 km délnyugatra az Ojtikijavin folyó torkolatától (az Ojtikijavin bal partja)

A Rapin-szor-iki nevű település (középkor) 16,5 km délnyugatra Nyizsnyeszortimszkijtól (a Csamicslor tó nyugati partja (Vsamitó))

Az Entl-Juhvinjavin nevű település (időpontja nincs meghatározva) kb. 28,5 km délnyugatra Nyizsnyeszortimszkijtól, kb. 4,5 km északkletre a Kithirinnlor nevű tótól (az Entl-Juhvinjavin folyó bal partja)

Az Aj-Pim-Ocsit-Vutih-Kot-Mih szentélye (időpontja nincs meghatározva) keletre 19,5 km, nyugatra Nyizsnyeszortimszkij délnyugati határától (az Aj-Pim folyó jobb partja)

Num-Uri-Kot-Mih szentélye (időpontja nincs meghatározva) 12 km délkeletre Nyizsnyeszortimszkijtól (a Pim folyó bal partja)
Placs-Paul-Kaim-Kot-Mih-Iki szentélye (időpontja nincs meghatározva) 30 km-re dél-délnyugatra Nyizsnyeszortimszkijtól (a terasz mélyén az Aj-Pim folyó jobb partja)
Pim-Jeh-Kot-Mih szentélye (időpontja nincs meghatározva) 40,5 km-re északnyugatra Nyizsnyeszortimszkij déli határától (az Aj-Pim folyó bal partja)

Rapin-Szor-Iki kultikus együttese

Rapin-Szor-Iki szentélye (időpontja nincs meghatározva) 16,5 km-re délnyugatra Nyizsnyeszortimszkij délnyugati határától (a Csamicslor tavon keresztül)

A Rapin-Szor-Iki nevű település (időopontja nincs meghatározva) 16,5 km-re délnyugatra Nyizsnyeszortimszkij délnyugati határától (a Csamicslor tavon keresztül)

Szortim-Pim-Kot-Mih szentélye (időpontja nincs meghatározva) 18 km északnyugatra Nyizsnyeszortimszkijtól (12 km északra a Szortimpim folyó torkolatától)
Torum-Pah-Katim-Aj-Pim-Tor szentélye (időpontja nincs meghatározva) Nyizsnyeszortimszkij közelében (az Aj-Pim folyó felső szakasza)
Aj Pim

: Ruszkinszkaja

Szokur község (időpontja nincs meghatározva) kb. 17 km északnyugatra Ruszkinszkaja községtől (a Szukurjaun folyó jobb partja)

Szukurjaun község (időpontja nincs meghatározva) kb. 21 km északnyugatra Ruszkinszkajatól, kb. 6,5 km nyugat-északnyugatra a Szukurjaun folyó torkolatától (a Szukurjaun folyó bal partja)
Tat-Jagun nevű település (vaskorszak) kb. 4 km északra Ruszkinszkajatól (a folyó bal partja, amely az Entlurij holtágába ömlik)
Ruszkin Urij - ősi település középkor: (III-IV - VI sz.) kb. 4,5 km észak-északkeletre Ruszkinszkajatól (a patak bal partja, mely az Entlurij holtágának központi medrébe ömlik)
Entlurij - temető (vaskorszak) kb. 4,5 km északra Ruszkinszkajatól (a patak bal partja, mely az Entlurij holtágának központi medrébe ömlik)
Ruszkinszkaja

: Ugut

Kamennije Peski - ősi település (középkor: I. évezred) kb. 28 km északnyugatra Ugut falutól, kb. 8 km északnyugatra a Kis Jugan folyó torkolatától (a Nagy Jugan jobb partja)
Kogoncsinszkoje - ősi település (középkor: VII-IX. sz.) kb. 8,5 km dél-délnyugatra Ugut falutól, kb. 3 km északnyugatra a Kulunigij folyó torkolatától (a Nagy Jugan folyó bal partja)
Kulunigij - ősi település (középkor: IX-XII. sz.) kb. 12,5 km dél-délnyugatra Ugut falutól, kb. 4 km délnyugatra a Kulunigij folyó torkolatától (a Nagy Jugan folyó bal partja)
Kunsin-ko-vanteu (középkor: VII-IX. sz.) kb. 10,5 km dél-délnyugatra Ugut falutól, kb. 2,8 km délnyugatra a Kulunigij folyó torkolatától (a Kulunigij folyó bal partja)
Nyeguszjah - ősi település (időopontja nincs meghatározva) kb. 14 km délre Ugut falutól, kb. 2,5 km délkeletre a Nyeguszjah folyó torkolatától (a Nyeguszjah folyó bal partja)

Szelpovszkoje nevű település (időpontja nincs meghatározva) kb. 3 km dél-délnyugatra Ugut falutól, (a Szelpovszkij Urij holtágának északkeleti partja)

Szelpovszkij Urej nevű ősi település (időpontja nincs meghatározva) kb. 3,5 km dél-délnyugatra Ugut falutól, (a Szelpovszkij Urij holtágának délkeleti partja)
Sztrelka - ősi település (időpontja nincs meghatározva) kb. 5,5 km déelnyugatra Ugut falutól, (a Nexan patak bal partja)

Csasztuhinszkij Urej - ősi település (középkor - újkor) kb. 4,5 km délnyugatra Ugut falutól (a Nexan patak jobb partja)
Ugut

: Szajgatinó

Kucsiminszkoe - ősi település (középkor: az 1. évezred 2. fele) kb. 0,4 km nyugat-délnyugatra Szajgatinó községtől (a Nagy Kucsiminszkoj folyó bal partja)
Osztyáckij Zsivec falu (korai vaskorszak) kb. 2,8 km délkeletre Szajgatinó községtől (az Osztyáckij Zsivecből folyó patak jobb partja)

Szajgatyinszki temető (középkor: (X-XIII. század) kb. 0,15 km nyugatra Szajgatinó községtől (a Nagy Kucsimi folyó bal partja)

Szajgatinszkoje nevű település (köozépkor) kb. 2 km délkeletre Szajgatinszkojétól (a Protocska nevű patak holtágának északi partja)

A Szajgatinszki sziget déli partja nevű szenthely (időpontja nincs meghatározva) 500 km délre Szajgatinszkojétól (a Kucsiiminszki Szor nevű tó délkeleti partja)
Szajgatyinék jurtáinak szentélye (időpontja nincs meghatározva) 300 km keletre Szajgatyinó-Szurguti útkereszteződéesnél (a Nagy Gnyilaja patak holtágának jobb partja )

Szajgatyinék jurtáinak szenthelye (időpontja nincs meghatározva) 1,25 km délkeletre a Szajgatyinói iskolától, 100 km nyugatra Szajgatyinék jurtáitól (a Nagy Gnyilaja patak holtágának magas partja )
Szajgatinó

: Az agani hantik

Keleti hantik
Az agani hantik (oun jah) a keleti hantik egyik néprajzi-területi csoportját alkotják. Az Agan folyó középső és felső szakaszán éelnek, a mai Nyizsnyevartovszki járás területén (a XVII-XIX században - Agani járás). A tromjegani és a vahovi-vaszjugani csoporttal együtt a kantek vagy kantega jah nevű közösséget alkotják. A XIX. század elejéig a népszámlálási listákon a települések nevei nem voltak feltüntetve. Az 1861-es gyóntató jegyzékben Ajpinék és Lobánovék jurtái szerepelnek. E hanti népcsoport a XIX. század végén kb. 200 embert számlált, a XX. század végén pedig 2,5-szer többet. A mai nagyobb nemzetiségi települések: Agan és Varjegan. Az agani hantik nemcsak nagyobb településeken laknak, hanem nagyszámban élnek hagyományos szálláshelyeken az Agan folyó medencéejében, annak mellékfolyói mentén (az Amputon és a Varjeganon). Szorosabb kultúrális kapcsolatuk, ami területi közelséggel magyarázható, a tromjegani csoporttal van, a vahovi, vaszjugani és jugani csoporttal pedig kevésbé. Az agani hantik egy része hosszú időn keresztül együtt élt az erdei nyenyecekkel, melynek következtében etnikai kontaktus alakult ki köztük, s ugyanigy a Numtó és Pjakutó tavak, valamint a Pura és a Tromjegan mellékfolyói mentén élő erdei nyenyecekkel.
Az agani hantik

: Az agani hantik, Varjegan

Keleti hantik
Az agani hantik (oun jah) a keleti hantik egyik néprajzi-területi csoportját alkotják. Az Agan folyó középső és felső szakaszán éelnek, a mai Nyizsnyevartovszki járás területén (a XVII-XIX században - Agani járás). A tromjegani és a vahovi-vaszjugani csoporttal együtt a kantek vagy kantega jah nevű közösséget alkotják. A XIX. század elejéig a népszámlálási listákon a települések nevei nem voltak feltüntetve. Az 1861-es gyóntató jegyzékben Ajpinék és Lobánovék jurtái szerepelnek. E hanti népcsoport a XIX. század végén kb. 200 embert számlált, a XX. század végén pedig 2,5-szer többet. A mai nagyobb nemzetiségi települések: Agan és Varjegan. Az agani hantik nemcsak nagyobb településeken laknak, hanem nagyszámban élnek hagyományos szálláshelyeken az Agan folyó medencéejében, annak mellékfolyói mentén (az Amputon és a Varjeganon). Szorosabb kultúrális kapcsolatuk, ami területi közelséggel magyarázható, a tromjegani csoporttal van, a vahovi, vaszjugani és jugani csoporttal pedig kevésbé. Az agani hantik egy része hosszú időn keresztül együtt élt az erdei nyenyecekkel, melynek következtében etnikai kontaktus alakult ki köztük, s ugyanigy a Numtó és Pjakutó tavak, valamint a Pura és a Tromjegan mellékfolyói mentén élő erdei nyenyecekkel.
Az agani hantik, Varjegan

: A tromagani hantik

Keleti hantik
vagy tromjegani hantik
A tromagani hantik

: Vahovi hantik

Déli hantik
A vahovi hantik kiterjedt területen élnek és ritkán kontaktáalnak egymással. Ennek ellenére nyelvjárásuk eléggé homogén. A vahovi hantik nyelvében két alig különböző nyelvjárást lehet elkülöniteni: magát a Vahon beszélt nyelvjárást és az Ob menti hantik nyelvjárását. A két nyelvjárás közti különbség lexikai és a fonetika szintjén figyelhető meg.
Vahovi hantik

: Vaszjugani hantik

Déli hantik
Tomszki területen élnek
Vaszjugani hantik

: Jugani hantik

Keleti hantik
A jugani hantik a Szurguti járásbeli Uguti régióban élnek, a hanti nyelv keleti nyelvjárását beszélik. A déli, északi és keleti hantik egymástól elszigetelve éltek, innen a különbség nyelvükben, anyagi és szellemi kultúrájukban. A keleti hantik egy része miután elszakadt az északiaktól, az Ob és a Vah mentén telepedett le, másik részük a tajgai folyókon felfelé haladva a Kis és a Nagy Jugan felső szakaszáig ért el. Ez a részük annyira elszigetelődött, hogy ma már a jugani hantik teljesen külön csoportját alkotja. Ők jurtákban laknak a Nagy és Kis Jugan mentén, településeik 20-100 km-re vannak egymástól. Réegebben félnomád életmódot folytattak. Télen téli jurtákban laktak a tajga közelében, nyáron a folyónál: családostul fedett csónakokkal úsztak le a jugani Obhoz halászni, ősszel pedig visszamentek. Jelenleg a jugani hantik letelepedett életmódot folytatnak, a nyári jurták elveszitették jelentőségüket. A jugani hantik több települése eltűnt, az 50-es években részben egymásba olvadtak. Szurguttól Ugutig eltűntek Nyemcsinovék, Nyevojlokinék, Urjevék, Jevutszkiék, Kikinék, Kimicsevék jurtái. A jugani hantik száma 1989-ben 847 ember volt. Még a XX. század elején a hantik földkunyhókban és félföldkunyhókban éltek. Most leginkább gerendaházakban élnek, ahol a csuvalt (tűzhelyet) kandalló vagy vaskályha váltotta fel. A házikókban nincsenek válaszfalak, nincs szobákra való felosztás. A házon kivül, az utcán van az agyagból égetett kemence, benne sütik a kenyeret. A melléképületek: az oszlopokra épitett kamra, a szinek, a hombárok, a halfüstölő, a szabadtéri tűz helye. A társadalom alapját a család képezi. Az utóbbi időben nő a vegyes házasságok száma, a jugani hantik más népekkel asszimilálódnak, lassanként elveszitik nyelvüket és hagyományukat. A jugani hantik nemcsak nyelvükben különböznek a többi hanti csoporttól, hanem szokásaikban és kultúrájukban is.
Jugani hantik

: Gyemjáni hantik

Déli hantik
A gyemjáni hantik (önelnevezésük nyimján - gyemjáni nép) a déli hantik néprajzi-területi csoportja, az Irtis jobboldali mellékfolyójának a Gyemjáankának a medencéjében élnek. Az Oroszországhoz való csatlakozás előtt a Gyemjáni fejedelemséghez tartoztak. A XVIII-XIX. században a Felső Gyemjáni (1865-től Gyemjáni) tartományban préemadó-kötelezettek voltak. A hantik egy része abban az időben postakocsi-szolgálatot volt köteles teljesiteni. Az orosz hóditás előtt gyakran támadták meg őket a nyenyec harcosok. A nyelvészet és más tények is tanúsitják, hogy a gyemjáni hantik érintkeztek a tunguz és evenki szarvaspásztorokkal (a XVII századtól a XX. század elejéig). A gyemjáni hantik nyelvjárásában számos török jövevéenyszó van, melyek eredetüket tekintve a szomszédos tatárok nyelvéből valók (a Szibériai Kánság határai a Gyemjánka folyó mentén húzódtak). A gyemjáni hantik középkorban kezdődött részleges eltörökösödése (Dolgih adatai alapján: a XVII. században - 300 osztják, Patkánov szerint: 1816-ban 346 fő) később orosz asszimilációval folytatódott. A szibériai- tatáar gazdasági és kulturális hatása eredményeképpen a gyemjáni hantik között elterjedt az állattenyésztés: ló-, szarvasmarha és juhtenyéesztés.
Gyemjáni hantik

: Irtisi hantik

Déli hantik
Az irtsi hantik (önelnevezésük tanet jah - irtisi nép) a déli hantik néprajzi-területi csoportja, az Irtis mentén élnek. Kultúrájukat és nyelvüket tekintve nagyon köozel állnak az obi, kondai, gyemjáni és részlegesen a szalimi hantikhoz. Prémmel adózó minőségben a Tobolszki tartomány Turtai, Nazimi, Narimi és Tarháni volosztyjaihoz tartoztak (Tobolszki, Uvati, Hanti-Manyszijszki, részben Kondai és Nyeftejuganszki járások). 1781-ben a népszámlálás adatai szerint - Patkanov - ezekben a volosztyokban 1349 őshonos lakos volt, 1887-88-ban mintegy másfélezer ember. Mára e csoport létszáma a felére fogyott. A körzet mai adminisztrativ felosztásáaban irtisi hantik mindössze két járásban vannak - a Hanti-Manyszijszkiban és a Nyeftyejuganszkiban. Az irtisi hantik nagyon erős asszimilációnak voltak kitéve a XVI. századtól kezdve az Irtisen északfelé gyorsan széttelepülő orosz lakosság részéről.
Irtisi hantik

: Obi hantik

Eszaki hantik

Obi hantik

: Kondai hantik

Déli hantik

Kondai hantik

: Szalimi hantik

Déli hantik
A szalimi hantik (önelnevezésük szotom jah) a hantiknak egyik helyi néprajzi csoportja, a Nyeftyejuganszki járás területén a Nagy és Kis Szalim folyók medencéjében honosak. A déli néprajzi csoporthoz tartoznak. A szalimi nyelvjárást a nyelvészek átmeneti nyelvjárásnak tartják a déli és keleti nyelvjárás között.
Szalimi hantik

: Kazimi hantik

Eszaki hantik
A kazimi hantik a hantiknak néprajzi-területi csoportja, mely 4 ezernél több főt számlál és a Kazim folyó medencéjében, mellékfolyói mentén, a Kazim folyó torkolata felé eső Ob jobb partján, Polnovát és Vanzevát falvakban élnek. A XIX. sz. vége és XX. sz. eleje óta fokozatosan változtatják a helyüket a Nazim és Ljamin folyók felső szakasza felé költözve. A kazimi hantik az utóbbi időben csoportokra szóródva élnek más népek környezetében a körzet újjonan létrehozott falvaiban és városaiban. A Kazim folyó medencéjének lakossága a hozzátartozó jobbparti Ob lakosságával együtt a XVII-XIX. században a Kazimi volosztyot alkotta, mely a volt XVI. századi Kazimi fejedelemség helyén jött létre. A sajátos nyelvjárással és kultúrával biró kazimi hantik kialakulása a XIX. századra fejeződött be. A XVII. századi adókönyvek adatainak, a XVIII. századi templomi anyakönyvek és az irodalmi források anyagainak megfelelően a kazimi hantik csoportjába beolvadtak az Ob alsó szakaszáról, a Szoszva északi részéről és a Ljapinról jött manysik. A kazimi nyelvjárás a hanti nyelv északi csoportjába tartozik, ahol a polnováti és felsőkazimi tájszólás a jellemző. Lehetséges, hogy a Kazim mentén élő hantik nyelve egy harmadik - nazimi - tájszólást képvisel. A Kazim, Nazim és Ljamin folyók felső szakaszán teljes mértékben megőrződött a hantik hagyományos kultúrája. A Kazim alsó szakaszán figyelhetők meg a kultúra legtartósabb elemei.
Kazimi hantik

: Pimi hantik

Déli hantik

Pimi hantik

: Berjozovói hantik

Eszaki hantik
A berjozovói hantik a Nagy és Kis Ob folyók és a Vogulka partjait népesitik be a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzethez tartozó Berjozovó falu mellékén. Ez a csoport az északi manysik részvételéevel jött létre.
Berjozovói hantik

: Ljapini manysik

Manysik
A manysik egyik területi csoportját alkotják a ljapini manysik. Önelnevezésük szakv mahum (a Szakv folyó népe). Létszámuk megközeliti az 1000 főt. A Ljapin folyó medencéjét foglalják el (manysiul Szakv) és a torkolatához közeli északi Szoszva folyó középső folyását. A mostani adminisztrativ felosztás szerint a Szaranpauli területet és a Szoszvai közigazgatási terület egy részét foglalják el, melyek a Berjozovói járáshoz tartoznak (régebben a Ljapini voloszty a Berjozovói járáshoz, az pedig a Tobolszki kormányzósághoz tartozott). A ljapini manysik a manysi nyelv északi nyelvjárását beszélik. Néprajzilag az északi manysi csoportba tartoznak. Nyugaton a komik a szomszédjaik, északon komik és nyenyecek, észak-keleten és keleten a hantik, délen a szoszvai manysik. A ljapini manysik kezdettől fogva érintkeztek az oroszokkal. A migrációs folyamatok a ljapini manysik vezetékneveinek megváltozását eredményezték. Jelenleg a Ljapin folyó alsó szakaszán a legygyakrabban előforduló vezetéknevek: Hozumov, Albin, Tarátov, a felső folyásnál: Hozumov, Szajnáhov, Tyihonov, Kacsáanov.
Ljapini manysik

: Szoszvai manysik

Manysik
A manysik egyik területi csoportja a szoszvai manysi csoport. Önelnevezésük tagt mahum (a Tagt folyó népe), tagt manysit. Létszámukat tekintve több mint 800 főt számolnak. Az északi Szoszva folyó (manysiul Tagt) medencéjében, a Ljapin mellékfolyója medencéjének kivételével vannak letelepedve. A jelenlegi adminisztrativ felosztás szerint a Berjozovói járáshoz tartozó Berjozovói, Vanzetúri, Igrimi, Szoszvai, Nyakszimvoli községi tanácsok területein élnek. Az orosz fennhatóság megléte óta a Tobolszki kormányzóság Berjozovói járásának Ljapini, Szoszvai, Podgorodnoi volosztyaiba tartoztak. A szoszvai manysik a manysi nyelv északi nyelvjárását beszélik (a szoszvai nyelvjárás felső-, középső- és alsószoszvai tájszólását). A manysik éeszaki néprajzi csoportjához tartoznak és felső- és alsószoszvaiakra oszlanak. A felsőszoszvai manysik kialakulásában jelentős szerepet játszottak a lozvai vogulok, az alsószoszvaiékban a berjozovói osztjákok. Nyugati szomszédjaik a komik, északi szomszédjuk a ljapini manysik, a déliek a lozvai, pelimi és kondai manysik. A szoszvai manysik kezdettől fogva érintkeztek az oroszokkal, akik különösen nagy hatást gyakoroltak az alsószoszvai csoport kultúrájára. A manysik áttelepitése a XX. század második felében a célból, hogy nagyobb településeket hozzanak létre, azt eredményezte, hogy északi Szoszva manysi származású lakóinak vezetékneve megváltozott. Jelenleg a felvidéken a legelterjedtebb vezetéknevek a Szambindalov, Anemgúrov, Nomin, Algadjev. A Nomin név a XVIII. századtól kezdve van feljegyezve. Az Északi Szoszva középső folyásánál megfigyelhető a vezetéknevek sokasága: Kúgin, Hozumov, Szadómin, Gindibin, Vingilev, Taratov.
Szoszvai manysik

: Lozvai manysik

Manysik

Lozvai manysik

: Pelimi manysik

Manysik
A manysik egyik területi csoportját a lozvai manysik alkotják. Önelnevezésük - polum mahum (a polum folyó népe). Régebbi elnevezéseik “pelimi vogulok”, pelimi osztjákok, “pelimiek”. A Pelim folyóo medencéjében és a Tavda folyó mellékén éltek (a mai Szverdlovi területen). Azután, hogy orosz fennhatóság alá kerültek, először a Pelimi járás Pelimi-Lisztvennyicai és Felső-Pelimi volosztjába tartoztak, a XIX. században a Tobolszki kormányzóság Turini körzetének Felső-Pelimi volosztjába. A pelimi manysik nyelve a manysi nyelv nyugati nyelvjását képviseli (pelimi nyelvjárás), maguk a pelimi manysik pedig a manysik nyugati néprajzi csoportját képezik. Régebben a pelimi manysik obi-ugor környezetben éltek: a tavdai manysik délen, a kondai manysik keleten, a felső szoszvai és lozvai manysik nyugaton határolták őket.
Pelimi manysik

: Kondai manysik

Manysik

Kondai manysik

: Bahtyijárov A.V.: Gyors női tánc

Hagyományos manysi hangszeres zene „Női tánc” cimmel A.V. Bahtyijárov, manysi zenész repertoárjából. A manysi szankviltap, a hanti narszjuh csónaformájú nemzeti húros-pengetős hangszer. Félköralakú alsó réeszét fából vájják ki, felülről van egy falemez - a deka van rajta. A mai hangszerkészitők fémhúrokat használnak, régen szarvasint feszitettek rájuk. A húrok párhuzamosak a hangszer testéevel. Ez a manysik és hantik legnépszerűbb hangszere.

Bahtyijárov A.V.: Gyors női tánc

: Kaltas - erdei istennő

powered by ODEO
Kaltas egy bölcs asszony, aki az Ob partján élt Kaltas pavil faluban. Felnevelte hires unokáját, Mir-Szuszne-Humot, aki az egyik legfontosabb és legerősebb védőszellem, az emberek támasza. Kaltast a nők védőszellemének tartották, mivel segitett a szülésnél, és tanácsokkal szolgált a gyereknevelést és a gyerekek egészséges életmódját érintő kérdésekben. Kaltas szent éneke arról szól, hogy Kaltas segitett a szenvedőknek. A kazimi hantik is úgy tartják, hogy Kaltas ajándékozza a gyerekeknek a lelket, és ő szabja meg, ki mennyi ideig fog élni. Kaltas és unokája Mir-Szuszne-Hum mindketten bölcs és erős szellemek, akik gyakorlatilag tiszteletnek örvendtek minden hanti- és manysilakta területen. Kaltas istennő énekét és táncát előadják a medvejátékokon és szakrális minőségben tartják őket számon.
Kaltas - erdei istennő

: Nyor ojka

powered by ODEO
A legenda szerint Nyor ojka Numi Torum isten egyik gyermeke. Nyor ojka az égben lakott, aztán apja leengedte a földre. A manysi népköltészetben több legenda kapcsolatos Nyor ojka nevével. Nyor ojka az Ural hegység gazdája. (nyor - hegy, hegyi, ojka - férfi). Az észak Urálban egy hegy viseli a nevét: Nyerojka (Berjozovói járás nem messze Szaranpaultól). A hegy csúcsán szenthely van. Ha a manysik ellátogatnak a Nyerojkához, akkor azt csak nemes gondolatokkal teszik és apró ajándékot is visznek neki. Nyor ojkát férfi alakjában képzelik el, fehéer prémöltözetben. A legenda szerint neki megszámlálhatatlan szarvasnyája és kristálypalotája van, melybe lehetetlen megtalálni a bejáratot, drágakövei, aranya van. Szaranpaul környékén tényleg bányásznak kristályt, aranyat és drágakövet is termelnek ki. A földtani kutatóexpediciók adatai alapjáan a Nerojkán valószinű, hogy van gáz és kőolaj, s a helyi őslakosság körében köztudott, hogy aki megpróbálta Nyor ojka kristálypalotáaját megkeresni, az mind elpusztult. Nyor ojka szelid volt, de nagyon nagy erővel birt. Az ellenség már egy pillantásától is nyakába vette a lábát vagy kővé változott. Arról is szól a legenda, hogy Nyor ojka elrabolta bátyja, Tagt kotil ojka feleségét. Bátyja Nyor ojka kristálypalotájához ment, de nem találta meg a bejáratot. Nyor ojka ekkor felajánlotta a feleség helyett összes szarvasát. Tagt kotil ojka beleegyezett és azóta nemcsak az Uralban, hanem a Közép Szoszván is hatalmas szarvasnyájak legelnek. A medveünnepen őt nem ábrázolták és nem adták elő énekét, csak a szankiviltápon játszották az őt hivó rituális dallamot.
Nyor ojka

: Pajpin ojka

powered by ODEO
Hoslog falu (Berjozovói járás) szent védőszellemének tartják a manysi Pajping ojkát. Felesége, Miszne magával vitt Hoslogba egy halban gazdag tavat. Még nemrégen nem messze a falutól egy szent helyen állt Pajping ojka fáaból készült szobra. Pajping ojka kisebb szobrai fakéereg kosárban találhatók, mert a legenda szerint ő fakéregből készült páncélt hordott.
Pajpin ojka

: Szorni naj

powered by ODEO
Kazim falu védőszellemének, Szorni najnak szentelt hanti rituális hangszeres zenemű, a „Szorni Naj” ősi eredetű. „Szorni Naj” a XVI. századtól kezdve ismert legendás istennő Arany bába (asszony) néven.
Szorni naj

: Szujur ekva

powered by ODEO
Szujur ekva a Szorahta felső szakaszáról való hét vitéz húga, férje Hont Torum ojka - harci isten. Szujur ekvát tisztelték és imádták az északi (szoszvai és szigvini) manysik. Szujur ekvát diszes öltözetben képzelték el, diszitett szőrmebundában, kendőjén napformájú rajzokkal. Ő könnyedén és légiesen táncolt. Alakját zenekiséretben megjelenitik a medvejátékokon. A táncoló nők arcukat kendővel takarják el, és a Szujur ekva tiszteletére járt tánc közben azon vannak, hogy odatűzzenek a köntöséhez egy tűt vagy egy csengőcskét. Szaranpaulban Szujur ekva táncát K.P. Gorcsakov táncolta (a medvetáncon minden női szerepet férfiak táncolnak).
Szujur ekva

: Hont Torum ojka

powered by ODEO
Hont Torum ojka - harcos isten. ŐOt az északi (szoszvai és szigvini) manysik tisztelik és imádják. A „Hont Torum ojka” nevű szent hely a Pupi ja nevű folyóo medencéjében van, ez a folyó a szellemek folyója (Berjozovói járáas). Hont Torum ojka szimbolikusan ábrázolva farkasformájú kutya, attributumai: hét nyilhegyes nyil. Egyik informátorunk, Loncsakov K.P. szerint Hont Torum ojka feleségével Szujur ekva istennővel Hoslog faluban élt és a Szorahta folyóról való hét vitéz egyik sógora volt. A manysi népköltészetben a nagyerejű harcosról, Hont Torum ojkáról több legenda is szól, s a neki szentelt melódiákat népi hangszeren adják elő.
Hont Torum ojka

: Ken Kenim

powered by ODEO
A „Ken kenim” hagyományos hanti tánczene, főleg az északi hantik körében volt elterjedve.
Ken Kenim

: Pupi jak (Medvetánc)

powered by ODEO
Hagyományos hanti hangszeres zene, melyet a medveünnepen játszottak.

Pupi jak (Medvetánc)

: A lozvai manysik tánca

powered by ODEO
„Lozvai férfiak tánca” - a keleti manysik (pelimi) hagyományos tánczenéje, Pelikov N.T. manysi zenész repertoárjának része volt.
A lozvai manysik tánca

: с. Казым

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Казым

: д. Нумто

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Нумто

: д. Юильск

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Юильск

: с. Ванзеват

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Ванзеват

: д. Тугияны

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Тугияны

: с. Теги

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Теги

: п. Ванзетур

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
п. Ванзетур

: д. Шугур

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Шугур

: с. Лемпино

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Лемпино

: п. Аган

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
п. Аган

: с. Варьеган

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Варьеган

: д. Чехломей

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Чехломей

: с. Большой Атлым

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Большой Атлым

: д. Нижние Нарыкары

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Нижние Нарыкары

: д. Каюкова

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Каюкова

: д. Тайлакова

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Тайлакова

: д. Таурова

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Таурова

: д. Тром-Аган

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Тром-Аган

: д. Русскинская

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Русскинская

: с. Кышик

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Кышик

: д. Согом

Населенный пункт компактного проживания хантов в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Согом

: с. Саранпауль

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Саранпауль

: д. Хурумпауль

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Хурумпауль

: д. Щекурья

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Щекурья

: д. Кимкъясуй

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Кимкъясуй

: д. Ломбовож

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Ломбовож

: п. Сосьва

п. Сосьва

: с. Няксимволь

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Няксимволь

: д. Усть-Манья

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Усть-Манья

: д. Яныг-пауль

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Яныг-пауль

: д. Хулимсунт

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Хулимсунт

: с. Теги

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Теги

: д. Анеева

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Анеева

: д. Шугур

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Шугур

: с. Болчары

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Болчары

: д. Никулкина

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Никулкина

: д. Юмас

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
д. Юмас

: п. Половинка

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
п. Половинка

: с. Алтай

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
с. Алтай

: п. Верхние Нарыкары

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
п. Верхние Нарыкары

: п. Нижние Нарыкары

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
п. Нижние Нарыкары

: п. Перегребное

Населенный пункт компактного проживания манси в Ханты-Мансийском автономном округе - Югре.
п. Перегребное

: ”Numszang Joh”(gondolkodó emberek) - Hullori

”Numszang Joh”(gondolkodó emberek) - Hullori

: „Many Uszkve” (kis város)

„Many Uszkve” (kis város)

: „Numszang Joh” (gondolkodó emberek) - Nyarszagort

„Numszang Joh” (gondolkodó emberek) - Nyarszagort

: "Торум Маа"

Этнографический музей под открытым небом «Торум Маа». В уникальной по своей красоте и своеобразию природно-ландшафтной среде, окружающей город Ханты-Мансийск расположен музей под открытым небом, воссоздающий летнюю усадьбу народа ханты. По жилым, хозяйственным и культовым строениям, расположенным на территории музея, посетитель может составить наглядное представление о всем богатстве и своеобразии духовной культуры и жизненного уклада обско-угорских народов, владевших тайнами гармоничного сосуществования с суровым климатом и дикой природой. В одном из потаенных уголков музея находится культовое место, в котором расположены идолы, подобные тем, которым испокон веков поклонялись ханты и манси.
"Торум Маа"

: Учинский краеведческо-этнографический музей

Учинский краеведческо-этнографический музей

: Аганский этнографический музей-театр

Аганский этнографический музей-театр

: Варьеган

Культурно-этнографический центр и парк-музей под открытым небом
Варьеган

: Музей-библиотека

Музей-библиотека

: Комплекс им. Т.Д. Шуваева

Нижневартовский этнографический музейный комплекс имени Т.Д.Шуваева. В состав входит Музей истории русского быта.
Комплекс им. Т.Д. Шуваева

: «Суеват пауль»

Югорский музей под открытым небом
«Суеват пауль»

: Березовский историко-краеведческий музей

Наиболее ценные (уникальные) коллекции:
Археология - 1116 ед. хр.
Этнографическая коллекция - 389 ед. хр.
Нумизматика - 722 ед. хр.
Изобразительное искусство - 450 ед. хр.

Выездные и обменные выставки::
"Археология Березовского края"
"П.Е. Шешкин"
"Духовная культура манси, ханты"
"Изьватас" - зырянская культура

Березовский историко-краеведческий музей

: Региональный историко-культурный и экологический центр

Уникальными экспонатами и коллекциями музея являются:

коллекция предметов шаманского культа ваховской группы хантов. В комплекс входят: головной убор шамана, кованая и ровдужная ящерица, колотушка для бубна, гадальные камни (кон.VIII - нач.XIX);
священные обрядовые мансийские покрывала с Северной Сосьвы, с пришитыми по углам колокольчиками (нач. XX в.);
женское накосное украшение сибирских татар «чулпы» с серебряными монетами и сердоликовыми овальными украшениями в серебряной оправе (кон. ХIХ в.);
русский свадебный костюм Белгородской области с плотным ковровым геометрическим орнаментом на рукавах рубахи (кон. ХIХ в.);
-
Из редких выделяются:

фрагмент черепа шерстистого носорога;
хантыйские ровдужные «нырики», комбинированные из кожи, ровдуги и ткани, искусно украшенные орнаментом, нанесённым краской из смеси оленей крови с отваром лиственницы и окантован жгутиком из белого подшейного волоса оленя и прошит тончайшей сухожильной нитью (нач. ХХ в.);
мешок из полос налимьей кожи, сшитых сухожильными нитями оленя (нач. ХХ в.).

Региональный историко-культурный и экологический центр

: Октябрьский районный краеведческий музей

Октябрьский районный краеведческий музей

: Сургутский краеведческий музей

Музей ставит своей целью сбор, сохранение и популяризацию предметов истории и культуры местного аборигенного населения и пришедших на территорию края более четырех веков назад русских, популяризацию их традиций, обычаев, особенностей быта.
Сургутский краеведческий музей

: Музей Природы и Человека, Ханты-Мансийск

Некоторые виды этнографической экспозиции музея представлены на карте в разделе Этнография в сферических панорамах
Музей Природы и Человека, Ханты-Мансийск

: Hanti-Manszijszk

Hanti-Manszijszk

: Nyizsnyevartovszk

Nyizsnyevartovszk

: Nyeftyejuganszk

Nyeftyejuganszk

: Szurgut

Szurgut

: Belojarszkij

Belojarszkij

: Berjozovó

Berjozovó

: Oktyabrszkoje

Oktyabrszkoje

: Szovetszkij

Szovetszkij

: Juilszk

Vadászó hanti háza tája:

1. Hombár (19. sz vége - 20. sz. eleje) 50 km-re Juilszktól, Kazim folyó

2. Hombár (19. sz vége - 20. sz. eleje) 50 km-re Juilszktól, Kazim folyó

3. Hanti téli szállás (19. sz vége - 20. sz. eleje) 50 km-re Juilszktól, Kazim folyó

4. Nyári kunyhó (19. sz vége - 20. sz. eleje) 50 km-re Juilszktól, Kazim folyó
Hanti lakóház:

1. Hombár (19. sz vége - 20. sz. eleje) 50 km-re Juilszktól, Kazim folyó

2. Hombár (19. sz vége - 20. sz. eleje) 50 km-re Juilszktól, Kazim folyó
A juilszki vár(börtön):

1. A juilszki vár déli tornya (17. sz. vége-18. sz. eleje) 45 km-re Juilszktól, Kazim folyó

2. A juilszki vár északi tornya (17. sz. vége-18. sz. eleje) 45 km-re Juilszktól, Kazim folyó

3. A vajda kunyhója (17. sz. vége-18. sz. eleje) 45 km-re Juilszktól, Un-Vozs-Jegan folyó

4. Prémes hombár a Juilszki várban (a 18. sz. eleje) 45 km-re Juilszktól, Kazim folyó

5. Kereskedői hombár a Juilszki várban (a 18. sz. eleje) 45 km-re Juilszktól, Kazim folyó

6. Piac (a 18. sz. eleje) 45 km-re Juilszktól, Kazim folyó
Juilszk

: Barsz hegy határrész

Itt Szurguttól nyugatra, kb. 10 km-re az Ob magas jobb partján a régéeszeti emlékeknek egyedülálló gyűjteményét tárták fel: párszáz településhelyet, melyből több mint 3000 lakóház maradványai és épitmény maradt fenn, 61 ősi várost sirokat, szentélyeket. A feltárt emlékek 8 km-es szakadatlan sávot alkotnak az ősi jobb parton. Ez a hatalmas mennyiségű régészeti emlék jó földrajzi elhelyezkedésének köszönhető. A Barsz hegy határrész az Ob magas partján van, dominál a környező területek felett, a viz szintjétől töobb mint 30 m magasan van. A Nyugat-Szibériai sikságon ez képezi az egyik legmagasabb pontot. E hely természetesen megerősitett volta, a természeti kincsek gazdagsága és a Barsz hegy stratégiai elhelyezkedése a közép Obon megteremtették a feltételét annak, hogy az ember megvesse a lábát ezen a területen, és e vidék betelepülésének története folyamán a települések szakadatlanul meg legyenek erősitve. A Barsz hegy régészeti emlékei leveles tésztára emlékeztetnek, amely hét évezred folymán sokféle információval szolgál a Közép-Obi terület benépesedésével kapcsolatban. A legkorábbi régészeti emlékek korukat tekintve a neolitból valók, de ugyanilyen világosan visszakövethetők a későbbi korok nyomai is, a XVIII-XIX. sz. régészeti emlékei, sőt a XX. század néprajzi emlékei is (települések, szentélyek, a vadászlesek nyomai).
Barsz hegy határrész

: Kondinskoje

Kondinskoje

: „Vendégségben az éleskarmú öregnél” (Medvejátékok)

Az obi ugorok hagyományos kultúrájának egyik legérdekesebb jelensége évszázadokon keresztül a Medvejátékok. A medvevadászatot - a medvét szimbolikusan Éleskarmú Öregnek hivják - különleges rituális ünnep kiséri, melyben minden művészeti ág képviselve van: dal, tánc, zene, szinművészet. Nem könnyű a részvétel a medvejátékokon. Csak bizonyos helyeken vannak medvejátékok, ott, ahol még élnek a szent énekek és táncok idős előadói. Maga az ünnep három nap és három éjszaka tart kisebb alvási szüunetekkel.Meghivjuk a kutatókat és az északi népek kultúrája iránt érdeklődőket a kazimi hantik medvejátékaira, akik a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzet ill. Jugria Belojárszki járásában élnek.
„Vendégségben az éleskarmú öregnél” (Medvejátékok)

: A szarvastenyésztők napja - szabadnapi program

A már hagyományossá vált szakünnepet, a szarvastenyésztők napját Kazim faluban február utolsó vasárnapján vagy március első vasárnapján tartják. Ekkor erőt, ügyességet mérnek össze, szakmai dolgokban versengenek. Egy nap alatt az északi népek - hantik, komi-zürjének és erdei nyenyecek - hagyományos kultúráját egészében meg lehet tekinteni
A szarvastenyésztők napja - szabadnapi program

: „Az éneklő nyilak ideje” - szerepjáték

Az „Éneklő nyilak ideje” nevű viadal magával ragadó játék, amikor az obi ugrok hősi korszakába kerül a látogató. A viadal egy dinamikus szinjáték, amikor minden látogató egy bizonyos történelmi személy szerepét vállalja magára és néhány napig a 10. század légkörében él: különböző megpróbáltatásokat áll ki, részt vesz a lánykérés ceremóniájában és a két vogul törzs között folyó „csata a menyasszonyért” nevű háborúban. A viadal helyéül a Many Uszkve nevű szálláshely szolgál.
„Az éneklő nyilak ideje” - szerepjáték

: Virtuális utazás „A kazimi istennő nyomában”

Virtuális utazás a Kazimi istennőről szóló legendák motivumai alapján.

A vitruális utazás kezdete - kattintson a zöld körre a vonal elején.
A Kazimi istennő az Ob torkolatától indult felfelé a folyón Kazim és Numto irányába és útja során jelzéseket hagyott, megszilárditotta birtokait, védőszellemeket hagyott.
Virtuális utazás „A kazimi istennő nyomában”

: A középkori jugóriai harcosok vértezete, fegyverzete

Nézze a jellegzetes kiállitási tárgyak körképét!

Bolygónk bármelyik pontján van olyan helyén, amely kulturális-történeti értékét tekintve egyedülálló és bátran képviseli az illető területi egységet. A Barsz hegyhez fűződő érdeklődés felkeltése svéd kutatók érdeme. Az ő nevükhöz fűződik az óugorok ősi telephelyeinek és száznál több ősi temetkezési hely feltárása is. A Barsz hegy jelenleg régészeti összetevőit tekintve sajátos leveles tésztára emlékeztet, mely sokféle értékes információval szolgál a terület évszázadokig tartó benépesitését illetően. Itt ezen a helyen 7-8 km hosszú sávban töobb mint harminc többségében jó állapotban lévő ősi település maradt fenn. Az ásatások fényt deritettek az őslakosok történelmének több mozzanatára.
Hanti-Manszijszkban A természet és az ember múzeumában „A történelmi idő” cimű kiállitáson a középkori ugor harcosok vértezete és fegyverzete látható.

Nézze a jellegzetes kiállitási tárgyak körképét!
A középkori jugóriai harcosok vértezete, fegyverzete

: A hantik és manysik halász és vadász kultúrája

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét

Az Ob vidékén és mellékfolyóinak alsó szakaszáan (Kazim, Szoszva, Vah, Jugan) élő hantik és manysik fő foglalkozása a halászat és vadászat volt. A vendégeket vagy a náluk éjszakázó ismeretleneket a házban lévő legfinomabb falatokkal kinálták: fagyasztott és vékonyra szeletelt nyers folyami hallal vagy nyers szarvashússal, halikrával, száritott hallal. A friss halat vagy húst megfőzték és a vendég elé a szarvas vagy a dámvad legértékesebbnek tartott részeit tették: a nyelvet, a szemet és a vesét. Ez nagyon őosi és Szibériában és Északon mindenütt elterjedt szokás, mely szerint minden vándor számithatott tetőre a feje fölött és egy tál ételre akkor is, mikor messze volt az otthonától, s pénzt sem kértek érte. A zsákmány túlnyomó részét - a szarvashúst, a kelepcéből kivett süketfajdot és nyirfajdot, a folyóból kifogott halat - szétosztották a rokonok és szomszédok között. Ebből következett, hogy minden család kondérjában mindig volt a legfrissebb húsból és halból.Azok is kaptak a zsákmányból, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak önállóan halászni, vadászni: egyedül élő öregek, családfenntartó nélkül maradt nők és gyerekek. A vándor a halászvarsából a tulajdonos tudta nélkül is kivehetett egynapi táplálkozásra elegendő halat. Szükség esetén fajdtyúkot vagy fajdkakast is kivehetett a kelepcéből, de jelezni illett a gazdának.

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét

A hantik és manysik halász és vadász kultúrája

: A hantik és a manysik közlekedési eszközei

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét.

Télen sitalpakon közlekedtek. 6-7 éves korban tanultak meg sielni. Magát a sitalpat fenyőből faragták. Az egy darab fából készült sitalpat gólicának hivják. A sitalp csúszófelületét prémmel - rén vagy jávorszarvas lábáróol lenyúzott bőrrel - vonták be. Azelőtt vidraprémmel: A téli vadászat során az ilyen sitalpnak nagy hasznát vették.A női sitalp méreteit tekintve kisebb volt a férfiak sitalpánál. A sibotot lúcfenyőből készitették, és sielés közben balkézzel fogták. A téli sibot egyik végén gyűrű, a másikon kis lapát volt, hólapátolásra. Télen a fő közlekedési eszköz a sarkvidéki szán vagy nárta volt. Leggyakrabban kézi szánt használtak. Két szántalpa volt, keskeny, hosszú és trapézalakú volt, részei különféle fából készültek. Összhossza 2m 50 cm. Ilyen szánon vitték a vadászatra az élelmiszert és az elengedhetetlenül szükséges dolgokat, és szállitották el a zsákmányt. A női és a férfi szánok felépitése hasonló volt. Ember vagy kutya húzta, vagy mindkettő egyszerre. 400 kilogrammnyi súly szállitására volt alkalmas. Az emberhúzta szánt 1,5 méteres zsineggel húzták, mely a járom közepéhez volt kötve. A kutyahúzta szán istrángja 1,85 m, a tartó és vonó szij 50 cm-es volt. A hurkot a kutya nyakáara tették és a melle alatt a mellső lábainál zsineggel megerősitették.

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét.
A hantik és a manysik közlekedési eszközei

: A hantik és a manysik téli ruházata

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét

Az első, ami vonza a szemet - a nemzeti viselet. Az északi csoportok férfi felsőruhájában túlsúlyban van a teljesen zárt öltözet (nincs elől rajta felvágás, fejen keresztül veszik fel). A déli és keleti csoportok öltözete végig nyitott. Három fajtája létezik a teljesen zárt téli prémfelsőruhának: málica, gusz (kumis) és párka. Az elsőt prémmel befelé használták, a guszt és a párkát prémmel kifelé. A párka ünnepi öltözetnek számitott, a kumist pedig utazáskor-vándorláskor vették fel a málica fölé. A férfiak minden felsőruhát övvel használtak. A nők mindenütt nyitott ruhát hordtak, de a különböző néprajzi csoportok öltözete külön szabású volt. Néhány női ruhafajta nem különbözött a férfiakétól (nadrág, ing, köpeny, kendő, cipő). Külön női öltözetnek számitott a harisnyatartó, a szarvasbőorből készült kettős bunda és a nagyméretű fejkendő. Északon a téli ruha többsége szarvasbőorből készült, délebbre vegyesen bőrből és szövetből. Régebben még egy eredeti anyagot is felhasznáaltak: a halbőrt. Belőle nadrágot, inget és köntöst varrtak. Nyáron a féerfiak szövetanyagből készült felsőruhát hordtak vagy pedig már elnyűtt téli zárt ruhát. A lábbeli többféle szabású volt. A nyári - bőrdarabokból készült bocskor, rövid cserki vagy cserki hosszitott szövetből vagy bőrből készült lábszárral. A téli lábbeli szára (jern vaj - nyenyec lábbeli) térdnél feljebb ért és az állatok lábáról lenyúzott bőrrel volt kivarrva szőrrel kifelé, amit prém mozaik-kockákkal és posztó csikokkal diszitettek. Belülre fűből készült talpbélést tettek, szőrből és prémből készült harisnyával hordták. A rövid lábbelit (nyira) megfüstölt szarvas, jávorszarvas vagy ló lenyúzott lábbőréből varrták, a szélét posztóval készitették ki, a talpát nem csúszós, a szarvas homlokáról való bőrből csinálták. A nyirát hosszú, vastag, posztóharisnyára, vagy pedig - a komi-zürjénekéhez hasonló - szines gyapjúból kötött harisnyára vették fel, a bőrlábbelit szövetből készült applikációval vagy gyöonggyel diszitették. Nyáron a férfiak és nők egyaránt hordtak velúr csizmát jávorszarvasbőrből kéeszült talppal.

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét
A hantik és a manysik téli ruházata

: A sámándob ées a medvejátékok

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Terméeszet és ember múzeumának speciális körképét

A dobok a hantik különböző csoportjainál különbözőek voltak és soha nem diszitették őket rajzok. Ha néha rajzoltak is rájuk, azok többnyire egyszerű körök voltak. Ezenkivül a sámándobok a Vahon hasonlitottak a ket sámándobokra, az alsóobi hantiké a nyenyecékre, több helyen pedig egyáltalán nem voltak sámándobok. Ugyanigy nem volt jellegzetes sem magának a sámánnak az öltözete. Ugyanakkor van a hantik szókincsében terminus arra az emberre, aki a sámándobot veri, összehivja a segitő szellemeket és gyógyitja az embereket. Ez a „jol” szó, ami pontosan azt jelenti, hogy „varázsol az ember”. Az emberek kéerték, sőt megparancsolták, hogy varázsoljon a sámán, mikor arra szükségük volt. Nem volt joga ellenkezni, mert maguk a sámán segitő szellemei nem engedelmeskedtek volna neki és pusztulásba kergették volna.

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Terméeszet és ember múzeumának speciális körképét

A sámándob ées a medvejátékok

: A hagyományos életmód

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét.

A családi élet patriarchális volt. A férfi számitott a családfőnek, a nő pedig sok tekintetben alávetette magát az ő akaratának. E mellett mindegyiknek kötelezettségei voltak, melyek szabályozták a családtagok közti kapcsolatokat, s ilyetténképpen elkerülték a konfliktusokat. A boronafalas gerendaházat a férfi épitette, a könnyű rudakból készült csumot pedig a nő. A halat és a húst a férj szerezte be, az ételt naponta a nő főzte meg belőlük. A szánt és a sitalpakat a férfi készitette, a ruhát a nő varrta. Több tevékenységi téren még árnyaltabb volt a munkamegosztás: fakéregből nők készitették az edéenyt, fából a férfiak. A diszités minden módját a nők ismerték, ugyanakkor a sablondiszt a férfiak vitték rá a fakéregre. Természetesen a kötelezettségek megoszlása nem nevezhető abszolútnak. Szükség esetén a férfi is megfőzte az ételt, a nők között pedig akadtak kiváló vadászok. A mostani fiatal családokban a férj mind gyakrabban segit feleséegének a nehéz munkában - vizet, tüzifát hoz. A férfi és női munka különböző intenzivitásával magyarázták annak mennyiségét. Néha a férfi több napon át űzte a jávorszarvast, miután hosszú pihenés következtében nyerte csak vissza életerejét. A nők dolga reggel a tűzgyújtással kezdőodött és talpon voltak késő estig. A nők még bogyógyűjtés közben is például cérnát sodortak. Az idegenek többnyire a család életét csak felszinesen látták és e miatt nem biztos, hogy hű képet kaptak a nők helyzetéről. A gyerekeket nagyon korán munkához szoktatták. A gyerekjátékok miniatűr felnőtt munkaeszközök voltak. A fiúgyerekek csónakkal, ijjal, nyilvesszőkkel, szarvasfigurákkal játszottak, a lányoknak tűtartóik, bölcsőik, varróeszközeik voltak, hogy babaruhát tudjanak varrni, hántolókésük, hogy a babáknak edényt csinálhassanak fakéregből. A hanti babáknak nem volt arcuk. Az arcos babafigura valamilyen szellemet ábrázolt. Az pedig megfelelő gondoskodást és tiszteletet követelt. Ha az elmaradt, a szellem árthatott az embernek. A hagyományos családi nevelés eredményeképpen a kisgyerek kora gyerekkorától fogva készen állt a tajgai, tundrai életmódra.

Nézze meg a Hanti-Manszijszkban működő Természet és ember múzeumának speciális körképét.
A hagyományos életmód

: Az Agan folyó menti hanti nyári ház

Nézze meg a körképet

A Hanti-Manszijszki Torum Maa Szabadtéri Múzeum egyik házának szférikus körképe

Nézze meg a körképet
Az Agan folyó menti hanti nyári ház

: Az északi manysik téli háza

Nézze meg a körképet

A Hanti-Manszijszki Torum Maa Szabadtéri Múzeumban lévő északi manysi téli ház szférikus körképe

Nézze meg a körképetу
Az északi manysik téli háza

: Казымский этнографический музей-парк

Музей-парк под открытым небом
Казымский этнографический музей-парк

	Járási központok
	Néprajzi útvonalak
	Hantik élnek
	Manysik élnek
	Néprajzi múzeumok
	Gyermek etnokulturális szálláshelyeket és központokat
	Néprajz a térképen szférikus - gömbalakú - körkép alakjában
	Zenés néprajz a térképen
	A hantik és a manysik helyi csoportjai
	Körzet tájtöorténeti múzeumai
	Történelmi-kulturális örökség emlékeinek

lat:
lng:

Comments (0)

Add A Comment

Jugria néprajzi objektumainak térképe

: Szalim

: ”Csaunel” (Boldog, gazdag hegyfok)

: „Tek kurt”

: ”Nyurmat” (forrás)

: „Nyavramit pavl” (gyermekfalu)

: „Mit us” (új város)

: „Velme” (élet)

: „Moszum nyavremat” (gyermekfalu)

: „Imenvel” (újjászületés)

: „Kar tohi” (erdei tisztás)

: „Ort iki” (Ort vitéz)

: „Csehlomej”

: „Szorting pan” (Csuka-sziget)

: „Hatlie” (napocska)

Sportpálya „Hatlie” (napocska)

: „Laling szojum” (élő csermely)

Творческая студия „Laling szojum” (élő csermely)

: "Найотыр Маа"

Этнографический музей под открытым небом, п. Сосьва "Найотыр Маа"

: Этнографический музей «Эхо Югры»

: «Верьтэ кат»

Корликовский музей-мастерская, создан для сохранения, развития и популяризации культуры ваховских ханты. «Верьтэ кат»

: Лангепасский этнографический музей

: «Махи сир Оуэн Ях»

Новоаганский музей Рода Бобра «Махи сир Оуэн Ях»

: Эколого-этнографичекий музей

: Шеркальский этнографический музей

: Музей культуры народов Сибири

Югорский городской исторический музей традиционной и современной культуры народов Северо-Западной Сибири Музей культуры народов Сибири

: Хантыйский этнографический музей

: Белоярский историко-краеведческий музей

: Саранпаульский краеведческий музей

: Краеведческий музей г. Покачи

: Няганький городской краеведческий музей

: Краеведческий музей, Когалым

: Музей Природы и Человека, Русскинская

: Угутский краеведческий музей

: Verhnyekazimszkij

: Lorba

Pogány templom Lorba község közelében (időpontja nehezen határozható meg) Lorba

: Csemasi

Hanti vallásház (időpontja nehezen határozható meg) Csemasi községtől lejjebb az Ob folyó árterén Csemasi

: Obszkoj városka

Kirpicsnij település (16. század vége) 2,5 km keletre Kirpicsnij településtőlAz Obi Öreg szentélye (18. század vége-20. sz.) 2,5 km keletre Kirpicsnij településtől az Irtis torkolatánál Obszkoj városka

: Szogom

: Lempinó

: Pity-Jah

: Jermakovó

: Kogalim

: Ljantor

: Aj Pim

: Ruszkinszkaja

: Ugut

: Szajgatinó

: Az agani hantik

: Az agani hantik, Varjegan

: A tromagani hantik

Keleti hantik vagy tromjegani hantik A tromagani hantik

: Vahovi hantik

: Vaszjugani hantik

Déli hantik Tomszki területen élnek Vaszjugani hantik

: Jugani hantik

: Gyemjáni hantik

: Irtisi hantik

: Obi hantik

Eszaki hantik Obi hantik

: Kondai hantik

Déli hantik Kondai hantik

: Szalimi hantik

: Kazimi hantik

: Pimi hantik

Déli hantik Pimi hantik

: Berjozovói hantik

Eszaki hantik A berjozovói hantik a Nagy és Kis Ob folyók és a Vogulka partjait népesitik be a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzethez tartozó Berjozovó falu mellékén. Ez a csoport az északi manysik részvételéevel jött létre. Berjozovói hantik

: Ljapini manysik

: Szoszvai manysik

: Lozvai manysik

Sportpálya
„Hatlie” (napocska)

Творческая студия
„Laling szojum” (élő csermely)

Этнографический музей под открытым небом, п. Сосьва
"Найотыр Маа"

Корликовский музей-мастерская, создан для сохранения, развития и популяризации культуры ваховских ханты.
«Верьтэ кат»

Новоаганский музей Рода Бобра
«Махи сир Оуэн Ях»

Югорский городской исторический музей традиционной и современной культуры народов Северо-Западной Сибири
Музей культуры народов Сибири

Pogány templom Lorba község közelében (időpontja nehezen határozható meg)

Lorba

Hanti vallásház (időpontja nehezen határozható meg) Csemasi községtől lejjebb az Ob folyó árterén

Csemasi

Kirpicsnij település (16. század vége) 2,5 km keletre Kirpicsnij településtől

Az Obi Öreg szentélye (18. század vége-20. sz.) 2,5 km keletre Kirpicsnij településtől az Irtis torkolatánál
Obszkoj városka

Keleti hantik
vagy tromjegani hantik
A tromagani hantik

Déli hantik
Tomszki területen élnek
Vaszjugani hantik

Eszaki hantik

Obi hantik

Déli hantik

Kondai hantik

Déli hantik

Pimi hantik

Eszaki hantik
A berjozovói hantik a Nagy és Kis Ob folyók és a Vogulka partjait népesitik be a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzethez tartozó Berjozovó falu mellékén. Ez a csoport az északi manysik részvételéevel jött létre.
Berjozovói hantik

Manysik

Lozvai manysik

Manysik

Kondai manysik

powered by ODEO
Kazim falu védőszellemének, Szorni najnak szentelt hanti rituális hangszeres zenemű, a „Szorni Naj” ősi eredetű. „Szorni Naj” a XVI. századtól kezdve ismert legendás istennő Arany bába (asszony) néven.
Szorni naj

powered by ODEO
A „Ken kenim” hagyományos hanti tánczene, főleg az északi hantik körében volt elterjedve.
Ken Kenim